február
15
péntek
Öt évvel ezelőtt hunyt el Gyarmati Fanni. Írásunkkal egy különleges fotózásra emlékezünk.
A költő a megbeszélt időpontban érkezett feleségével. Mint általában, most is csinosak voltak mind a ketten. Zinner Erzsébet, a jó barát hol leültette, hol felállította őket. A halál gondolatával régóta együtt élő költőt nehezen lehetett mosolyra bírni. Általában egykedvűen, gondterhelten nézett el a fényképezőgép mellett, vagy bal tenyerébe hajtotta az állát. Mintha nem lett volna ott. A művésznő pedig csak exponált újra és újra.
A kis Böbéről viszonylag hamar kiderült, hogy jó szeme van, de ha mindez nem lett volna elég, a huszadik század elejének legjelentősebb művészei nyúltak a hóna alá. Az „aranycsináló” jelzőt is kiérdemlő Pécsi József, majd Laub Juci pátyolgatták a 23 évesen már szép eredményeket produkáló Zinnert. Alig múlt 20 éves, és már a milánói nemzetközi fotóművészeti kiállítás ítészei dicsérték a munkásfotóiból áradó humanizmusért. A sikerek később sem maradtak el. Már az MTI kötelékében dolgozott, amikor Ember születik című munkáját fogadta nagy taps, és mint a megújuló magyar fotográfia jeles képviselőjét ünnepelték.
Az ötvenes-hatvanas évek egyik legtöbbet foglalkoztatott fotóriportereként művészekre, tudósokra, politikusokra nyithatta rá az ajtót. A kamerája előtt füstölgött Weöres Sándor, kerámiaháremmel fotózkodott Kovács Margit, Czóbel Béla kutyáját okította, Hegedüs Géza macskája pedig rezignáltan vette tudomásul, hogy a gazda megint írógépezik. Zinner esküvői fotókat is lőhetett, őt érte az a megtiszteltetés, hogy Aczél György és Csató Zsuzsa egybekelését megörökíthette az utókornak.
A Magyar Fotóművészek Szövetségének főtitkári teendőit több mint 15 évig ellátó művésznő legismertebb munkái mégis talán Radnóti Miklóshoz kapcsolódnak. A költő halála előtt hat évvel járt műtermében.
(Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye öt évvel ezelőtt, 2014. február 15-én hunyt el. Hamvait végakarata szerint férje mellett helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben. 2014-ben jelent meg naplója, amelyben Radnóti Miklóssal kötött házasságának eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig. A házaspár hagyatéka 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának tulajdonában van, de egyelőre zárolták.)