2025 április 25.
Az okos parcellakövek telepítése mellett elindítottuk az okos emléktáblák elhelyezését azokon a temetkezési helyeken, ahol fizikai akadálya van a parcellakövek kihelyezésének. Az első okos emléktáblát ma délelőtt avattuk fel a Pécsi Székesegyházban.
Az avatóünnepségen Felföldi László megyéspüspök arra mutatott rá: az örökség, az emlékezés és a hálaadás – ez a három szó mindannyiunk életének a lényege, legyen szó akár személyekről, akár családokról, akár egy egész nemzetről. Hozzátette: mindannyian kaptunk örökséget, a kérdés az, mit kezdünk vele. Amikor az anyagi világban elveszítjük a szellemi és lelki örökség lényegét, akkor nagyon fontos, hogy elődeink ilyen típusú örökségét ápoljuk. Hiszen az ember élete az emlékezés, ahogyan az egyház lényege is az emlékezés, különösen így húsvét idején. Az emlékezés lényege, hogy a múltból kapunk egy erőt, egy üzenetet, ami a jelenben élményt ad, és ez az élmény képes vinni a jövő felé. Hozzátette: mindennek a lényege a hálaadás. „Ha valaki nem tud hálát adni a földön, annak nincs semmije, az nincstelen. Ma itt nyolc különleges lélekre, szívre emlékezünk, akikért hálásnak kell lennünk, akiket meg kell megőriznünk a jövő felé. Szegényen megyünk, szegényen jövünk, de a belső kincs mindig kincs marad” - tette hozzá Felföldi László.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy mi, magyarok kőbe véssük azt, amit biztosra veszünk az életben. Rámutatott arra, hogy a bizonytalan 21. században elődeink példamutatása lehet a biztos pont számunkra. Azoknak a személyeknek a példája, akik életükkel, tetteikkel, döntéseikkel irányt mutathatnak nekünk, a mai kor emberének abban, hogy hazánkat a megkezdett, keresztény úton vezessük tovább. Hozzátette: ilyen példaadó személyek azok, akik a Pécsi Székesegyház altemplomában nyugszanak. Ők nyolcan szellemiségükkel, fennmaradt műveikkel, gondolataikkal szimbolikusan is kőbe vésték nevüket a magyarság történelmében, a magyar egyháztörténetben, a magyar irodalomtörténetben. Ma pedig nevüket, életüket fizikailag is kőbe véstük itt, nyughelyüknél – tette hozzá a főigazgató. Móczár Gábor beszédében emlékeztetett arra, hogy a Pécsi Székesegyházban felavatott tábla az első úgynevezett okos emléktábla. „Bízom benne, hogy minden olyan temetkezési helyet meg tudunk jelölni ebben a formában, ahová fizikai akadályok miatt parcellakövet nem tudunk telepíteni” - tette hozzá a főigazgató.
Az ünnepségen Tóth László Ákos, a Pécsi Tankerület igazgatója arra mutatott rá, hogy kiemelten fontos az iskolások nemzeti identitásra, nemzettudatra nevelése, és ebben segít a Nemzeti Örökség Intézete által elindított Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program is. Az élmény az, ami a legjobban meg tudja ragadni a mai fiatalokat. Fontos az identitás és a hazaszeretet, és ezek csak a legkorszerűbb, az élményalapú pedagógiával valósulhatnak meg. „Aki a jövőt akarja építeni, annak a múltat kell fürkésznie” - mondta az igazgató.
Három éve indítottuk el az úgynevezett okos parcellakövek átadását. Az immár közel 80 parcellakő mellett az okos emléktáblákkal a fizikailag parcellakő elhelyezésére nem alkalmas temetkezési helyeket jelöljük meg. A Pécsi Székesegyház altemplomában nyolc védett sír található: Koller József atya, egyháztörténész, nagyprépost; Király József püspök, alapítványtevő; Girk György püspök, teológiai tanár; Dulánszky Nándor megyéspüspök, dékán; Virág Ferenc püspök; Klimó György püspök; Szepessy Ignác püspök, akadémikus; és nem utolsósorban Janus Pannonius püspök, költő nyughelye.