2023 április 4.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója kapcsán történelmi emlékhely lett a tavaszi hadjárat két legjelentősebb csatájának helyszíne, a tápióbicskei és az isaszegi csatatér.
Jelenleg 61 történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismeri el. Az emlékhelyek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik, a felállított sztélék nem csupán könnyen felismerhetővé teszik az emlékhelyeket, de tömören azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket. A tápióbicskei csatateret jelző sztélét ma, a csata 174. évfordulóján avatták fel.
Hoppál Péter miniszteri biztos a mai avató ünnepségen arra mutatott rá, hogy a tápióbicskei csata az 1849-es tavaszi hadjárat egyik legszebb fejezete, a kitartás, az elszántság és az akaraterő diadala, ahol a bátor magyar honvédség győzelmet aratott. Hozzátette: ezen a helyszínen megtapasztalhatjuk, hogyan vált őseink áldozatvállalása nemzetformáló erővé, hogyan győzedelmeskedett mégis, a bukás ellenére 1848 diadala. Őseink önfeláldozása a miniszteri biztos szerint mindaddig nem hiábavaló, amíg a nemzetünk érdekeit képesek vagyunk szem előtt tartani és szilárdan képviselni. Hoppál Péter hozzátette: ha Magyarország érdekeit más országok érdekeinek rendeljük alá, akkor 1848-49. szabadságvívmánya elveszett. A nemzeti és történelmi emlékhelyek jelentősége nagyobb, mint gondolnánk, hiszen a nemzeti emlékezet fontos színhelyei és erőforrásai. „Magyarország Kormányának célja méltón, megbecsüléssel őrizni a magyar emlékezet fő színtereit, és most elmondhatjuk, hogy Tápióbicske is e színterek közé lépett elő” – zárta beszédét Hoppál Péter.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a mai sztéléavatáson rámutatott: a nemzeti és történelmi emlékhelyek olyan helyszínek, ahol mindenki észrevétlenül szívhatja magába mindazokat az ismereteket, amelyeket történelemkönyvekből sokkal nehezebb elsajátítani. Hozzátette, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének egyik kiemelt feladata történelmünk örökségének ápolása és a jövő generációnak történő átadása. „Bár látszólag az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vesztes ügyünk volt, számos csonka családot, özvegyet hagyva maga után. Mégis, ennek az eseménynek köszönhetően olyan hősöket és hősies tetteket örököltünk, amelyek máig például szolgálnak nekünk, magyaroknak szerte a világban. Március 15-e az a nemzeti ünnepünk, amikor büszkén viseljük a kokárdát, így bátran mondhatjuk, hogy ez az a nap, ami összetartozásunk egyik legfontosabb ünnepnapja. Mától itt, Tápióbicskén is méltó jelzőoszlop áll ennek emlékére” – zárta beszédét a főigazgató.
1849. április 4-én Tápióbicskén vívták a tavaszi hadjárat egyik jelentős csatáját, két nappal később, április 6-án, Isaszegen pedig az egyik legfényesebb győzelmet. A magyar fősereg a tavaszi hadjárat során megpróbálta bekeríteni a vele szemben álló császári főerőket. A támadás kezdetekben a terveknek megfelelően alakult, de Tápióbicskénél váratlan esemény zavarta meg a magyar sereget, a honvédsereg végül ennek ellenére győzedelmeskedett. 2023. április 6-án az Isaszegi csatatéren is felavatják a történelmi emlékhelyet jelölő sztélét.