Sajtómegjelenések

Valahogy itt megnyugszik az ember. Talán a csend teszi. Talán a felkavaró tudat, hogy kik is nyugszanak itt, ezen a különleges földterületen. A szél olykor hatodik fokozatba kapcsol, süvítve száguld, enyhén megdöntve az ősfák egyre kopaszabb lombkoronáját. Az őszből néhány másodperc alatt lett tél, és az a néhány ember, aki furcsa programként a temetőbéli sétát választotta, fázósan húzza fel az orráig a cipzárját. Jó ez a csend.

„Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti Emlékhely" megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert, az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhelyeket, valamint az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhelyet követi a sorban - írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank.  

Fotósorozat Magyarország egyik legszebb temetőjét őrző kőalakokról.    

Aki nem járt még a Nemzeti Sírkertben, a Fiumei úton, az azt hiheti, ez is csak egy temető, ami annyiban különbözik csak a többitől, hogy itt hírességek alusszák örök álmukat. Ez részben igaz is, ugyanakkor ez a hely voltaképpen egy különös park, ahol ott vannak síremlékek és mauzóleumok, amelyekre mindenki áltál ismert neveket írtak fel, de akad sok megfakult hírnevű és múltú név is, sőt, vannak egészen egyszerű sírok is, amelyekről lemállott már, hogy kinek állítottak emléket egykoron.

1874 és 1892 között a Salgótarjáni utcai zsidó volt a pesti zsidóság egyetlen működő temetője, amelyet Schweitzer József főrabbi nevezett „sírkövekből álló múzeum”-nak. Nem véletlenül: a temető különleges időutazás abba az időszakba, amelyben a zsidóság asszimilációjának és az ország gazdasági és kulturális felfutásának intenzív időszaka volt.

Szinte megszámlálhatatlan azoknak a száma, akik jelenlegi határainkon túl születtek, de budapesti temetőkben nyugszanak. Közöttük sok az ismert, jelentős személyiség is. Ennek oka magától értetődő, hiszen ahogy ma is, úgy 1920 előtt is természetes volt, hogy a fővárosba az egész országból érkeztek tehetséges, nagyra hivatott személyiségek, akiknek munkássága Budapesten teljesedett ki, és többnyire itt vált országos jelentőségűvé. A Fiumei úti sírkertet járva is szembesülünk vele: múltunk legnagyobb személyiségei közül milyen sokan születtek a trianoni határokon túl. Összeállításunkban rájuk emlékezünk.

A nemzet nagyjai számára létrehozandó nyughely gondolatát még Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált: itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma is – ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke.

100 évvel ezelőtt, 1920. október 29-én, ezen a napon hunyt el dr. Springer Ferenc, a Ferencvárosi Torna Club alapító elnöke. Ebből az alkalomból az FTC és a Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti sírkertben megemlékezett az egykori klubelnökről.

A Fiumei úti sírkertben meghosszabbított nyitva tartással és másfél órás térzenével várja az emlékezőket a Nemzeti Örökség Intézete november 1-jén.

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt megemlékezésekről, a Fiumei úti Sírkertről, valamint a Salgótarján utcai zsidó temetőről.

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a Fiumei úti Sírkertről, valamint a Salgótarján utcai zsidó temetőről. A főigazgató asszony arról beszélt, már több mint négy éve dolgoznak azon, hogy például a Fiumei úti sírkertet az emberek ne csak egy temetőnek, hanem egy kulturális, történelmi emlékhelyként kezeljék, egy olyan helynek, ami számtalan kulturális, szabadidős programot kínál.